2013 jún 16, Kategória: Európa, 2 521 Megtekintés

Amit a méhekről tudni érdemes

A méhekről először mindenkinek a méz jut az eszébe, vagy egy-egy fájdalmas szúrás emléke, amelyet a kis csíkos potrohú a fullánkjával okozott valaha. Azt viszont kevesen tudják, vagy gondolják végig, hogy a méhek nélkül nemcsak a méz édes ízéről, meg a kellemetlenségeket okozó szúrásáról mondhatna le az emberiség, hanem hiányuk bizony tetemes károkat okozna a mezőgazdaságnak, és így a legkisebb háztartásnak is. A hosszú ideje tartó szoros kapcsolat a növények és méhek közt olyan szintű egymásrautaltságot alakított ki, amely, ha egyik fél eltűnne, a másikat is ellehetetlenítené. Nemcsak a virágok számára nélkülözhetetlenek a méhek, hiszen sok növény a beporzók által tudja csak megoldani a megtermékenyítést. És ha nincs megtermékenyítés, nincs “utód”, és eltűnnének a beporzással szaporodó növények rövid idő alatt.

A méheket a mesékben, a közmondásokban is a szorgalom mintaképeként említik, hiszen egész nap tevékenykednek azért, hogy a szükséges fehérje mennyiség a mirigyeik működéséhez meglegyen. Ebben a nagy szorgoskodásban készül a begyűjtött nektárból a finom édes méz. A nektár, amelyet a méhek a kaptáron kívüli munkálatokkal hordanak össze jelentős mértékben vizet tartalmaz. A kaptárban dolgozók feladata, hogy az érlelődő mézből különböző munkafolyamatokkal a vizet elpárologtassák egészen addig, amíg 18%-os nem lesz a víztartalma a közben kémiai változásokon is átmenő méznek. A méhek szorgos tevékenységükkel eközben azokra az ínséges időkre is felkészülnek, amikor majd nem lesz lehetőségük nektárt gyűjteni, és addigra megtermelik életben maradásukhoz szükséges eledelüket. Azt azonban előre nem tudják, hogy mennyi időre kell tartalékolniuk, és így könnyen túltermelik a mézet. Ez a mézfelesleg kerül majd a pörgetést követően eladásra.

A szorgos méheknek köszönhetően sokféle növény nektárjából készül a természet aranyló ajándéka, és így többféle ízű mézet kóstolhatunk meg. Az akácméz mellett a fajtamézek sorát gazdagítja még a hársméz, a repceméz,  a napraforgóméz, melyek nemcsak ismertek, de igen kedveltek is. Ugyanakkor gesztenyeméz, levendulaméz, medvehagymaméz is megfordulhat a konyhában, akár sütéshez-főzéshez használva, akár a vajas – mézes kenyér elkészítéséhez. A fajtamézek mellett vegyes mézek és mézkülönlegességek is kikerülnek a méhészetekből, így például a vegyes virágméz, az erdei vegyesméz, a lépesméz, a propoliszos méz.

Azt, hogy a méhek mennyire szorgalmasak, jól mutatja, hogy éves szinten 1, 2 millió tonna körüli mennyiségben mérhető a világ méztermelése. A méztermelés fellegvára Kína, a sorban utána pedig az Európai Unió következik. Hazánk is élvonalbeli, a mintegy éves szinten 25 000 tonna mézzel Európában a második helyen állunk. A mézfajták szerinti termelést tekintve Európában a vegyes virágméz teszi ki az előállított méz közel 2/3-át, miközben Magyarország a fajtamézek közé tartozó akácméz termelésében vívta ki magának az első helyet. Ahhoz azonban, hogy a világ és az egyes országok méztermelése ne érjék károk, fontos, hogy figyelmet fordítsanak az országok jogi szabályozásában is a méhészet, és főként a méhek egészségének védelmére. Nem olyan rég még az elmúlt évek nagyarányú méhpusztulásáról szóltak aggasztó hírek. Bár pontos okot nem tudtak megnevezni, de a környezeti tényezők kedvezőtlen változása mellett a mezőgazdaságban alkalmazásra kerülő új növényvédő szerek káros hatásait is okolják a nagyméretű méhpusztulásért.