2013 dec 08, Kategória: Európa, 1 409 Megtekintés

Mit jelent az advent?


Mit jelent az advent?

Hogy mit is jelent az advent? A vallásukat gyakorlók számára a válasz nem okoz problémát, hiszen aki istenhittel éli napjait, annak az advent különleges tartalommal töltődik meg, mert számára az úr eljövetelének közeledtét jelzi ez az időszak. Az advent szó tehát annyit jelent, mint úrjövet. Ebben az időszakban a vallásos emberek bűnbánatot, szent fegyelmet tanúsítanak. A visszafogottságot, a várakozást tükrözi ebben az időszakban a templomok oltárainak dísztelensége is.

A 20. századig az adventi időszakban a mélyen vallásos emberek böjtöt tartottak, ez a szokás mára már eltűnt, de a hétköznaponkénti hajnali misére járás még szokásban van.  Amíg a böjt eltűnt a hagyományok sorából, addig az adventi időszak kibővült az úgynevezett szentcsalád-járás katolikus szokásával. A szentcsalád-járás nem más, mint Szűz Mária és József betlehemi szálláskereséséről való megemlékezés. Az eredeti adventi naptár jelentését sem fedezhetjük fel a mai, modern változatban, mely a piaci követelményeknek engedve a vallási tartalmat már elvesztette. Az 1900-as évek elején nyomtatott első adventi naptár arra volt hivatott, hogy az adventi időszakban elvezesse a hívőket a kis ablakok mögötti gondolatokkal a Karácsonyhoz.

Az adventi időszak kezdete mindig Karácsony első napja előtti negyedik vasárnap, végét pedig vízkereszt jelenti. Ebben az időszakban is vannak hagyományok, melyeket nemcsak a vallásos emberek követnek. Így például az adventi koszorú elkészítése, és a négy adventi vasárnapon a rajta levő gyertyák meggyújtása sok családban szokás anélkül is, hogy vallásukat gyakoroló emberekről lenne szó. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy a hagyományos adventi koszorún a gyertyák színének jelentése van. Három gyertya lila színű, ez a szín jelképezi az összeszedettséget, a bűnbánatot. Advent harmadik vasárnapján rózsaszín gyertyát kell nyújtani, mert ez az örömvasárnap liturgikus színe.

Az adventi időszakban egyéb népszokások is helyet kaptak a régebbi időkben, melyekhez babonák is csatlakoztak. Ezek közül számos a fiatal lányok házasságkötésére vonatkozott. Így például Borbála napján ágat kellett állítani a fiatal nőknek vízbe, és akié kizöldült, az a következő évben férjhez ment. December 13.-án, Luca napján többféle módon is eljárhattak a lányok, hogy kiderítsék, vajon ki lesz jövendőbelijük. Ha aznap 13 cetlire fiúneveket írtak, és naponta egyet eldobtak, természetesen megnézés nélkül, akkor 24.-én a megmaradt papír árulkodhatott leendő férjük nevéről. Ha valaki ennyi ideig nem bírt várni, akkor a cetliket gombócokba gyúrva, azokat forró vízbe téve deríthetett fényt férje nevére, mert amelyik gombóc először felbukkant a víz tetejére, az abban rejlő név viselőjében remélhette a fiatal lány leendő kedvesét.

 

 


Posting your comment...

Szólj hozzá


E-mail értesítés, ha válasz érkezik

http://www.eu2004.hu/wp-content/themes/press