2014 Júl 17, Kategória: Pénzügy, 2 518 Megtekintés

Mit érdemel az a bűnös, aki adót csal?

Hazudni, lopni, csalni csúnya dolog. Ezt sokszor mondogatjuk gyermekeinknek, miközben a becsületes életre szeretnénk nevelni őket. A rossz oldal elkerülése érdekében pedig a szülő szankciókat helyez kilátásba, illetve jutalmazza a megfelelő viselkedést. Felnőttkorban sincs ez másként, hiszen azokat, akik “lebuknak”, mert például adót csalnak, bizony a jogszabályok és az igazságügy nem kíméli! Aki pedig jól megjegyezte gyermekkorban, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni, annak jutalma nem marad el, hiszen nem kell személyi szabadságát feláldozni anyagi javakért.

Az adócsalás múlt év óta hatályos jogszabályi megnevezése a költségvetési csalás, amely hűen visszatükrözi, hogy aki adót csal, az a közjavakat vámolja meg illetéktelenül. Tehát nem helyes az a gondolat az adócsaló részéről, hogy úgyis az állam zsebéből, vagyis inkább a Nemzeti Adóhivatal sokak által túlzottnak talált büdzséjéből emel ki egy kis részt, hiszen a közösen összerakott javakból vesz el. Végeredményben, aki adót csal, az a becsületes, szabályok szerint adózókat rövidíti meg.

A jelenleg hatályos jogszabály szerint szabadságvesztés vár arra a személyre, aki adócsalást követ el azáltal, hogy jelentős tényt, adatot elhallgat, vagy valótlan állít adókötelezettségének megállapítása szempontjából. Emellett a költségvetési csalás fogalmát meríti ki az a személy is, aki jogosulatlanul adómentességet, vagy adókedvezményt vesz igénybe. Az adócsalásra vonatkozó szankciókkal kell szembenéznie annak a személynek is, aki jövedék tárgyát képező terméket, terményt állít elő hatósági engedély nélkül.

Mi történik azzal, aki a törvényt kijátszva próbál pénzhez jutni? Bizony a Büntetőtörvénykönyv hatályos rendelkezései szerint két évtől akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet a csaló “jutalma”. A büntetés mértéke két fontos tényezőtől függ. Egyrészt, hogy milyen mértékű vagyoni hátrányt okozott a tettével a csaló, másrészt, hogy az miként valósította meg, egyedül, vagy üzletszerűen, netán bűnszövetségben. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés jár a Btk. szerint annak a személynek, aki jelentős vagyoni hátrányt okozott tettével, illetve ugyanez a büntetési tétel alkalmazandó a nagyobb vagyoni hátrányt üzletszerűen, vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás végrehajtójára is. A legszigorúbb büntetés azokra vár, akik különösen jelentős vagyoni hátrányt okoztak tettükkel, illetve a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó adócsalást bűnszövetségben, vagy üzletszerűen hajtották végre. Ők öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.