2013 jún 29, Kategória: Munka, 3 850 Megtekintés

Diákmunka 2013: amit érdemes a diákoknak tudni


Diákmunka 2013: amit érdemes a diákoknak tudni

Elkezdődött a vakáció időszaka, hosszú hetekig az iskolapad, az iskolacsengő is pihen. A nyarat, a szabadidőt azonban nem minden diák tölti önfeledt nyaralással, lubickolással, hosszú és jóleső reggeli alvással. Sokan keresnek ilyenkor nyárra munkát, hogy legyen egy kis plusz pénzük, amit magukra, vagy éppen tanulmányaikra fordíthatnak. A diákmunka természetesen nemcsak a nyári hónapokban jelenik meg, sokan év közben is, iskolai tanulmányaik mellett dolgoznak, hogy könnyítsenek szüleik terhein, vagy azért, hogy jusson olyan dolgokra, amelyek egyébként jövedelem nélkül nem lennének elérhetők. Az iskolaidő végével azonban jelentősen megnő a diákmunkát keresők aránya.

A diákmunkások jelentős része a kereskedelemben helyezkedik el, árufeltöltő, bolti eladó, vagy betanított kisegítő pozícióban. Nem ritka a szórólapozás, a könnyű fizikai munka, vagy éppen a kertészetekben, idényjelleggel végzett mezőgazdasági munka. A diákmunkáért a törvény szerinti minimum bért legalább meg kell fizetni. Természetesen szakmai ismereteket, nyelvismeretet megkövetelő diákállások is akadnak azoknak, akik szeretnének a minimálbérnél többet keresni. Ennek megfelelően a diákok keresete attól függően, hogy milyen munkakörben dolgoznak az 564 Ft/óra munkabértől akár 1 500 Ft/óra bérig terjedhet. A diákmunka díjazását az is befolyásolja, hogy hol dolgozik a diák, mert a fővárosban magasabbak a keresetek.

A diákmunka is, ahogy a rendes munkaviszony is, szerződés keretében jön létre, és nincsenek jelentős eltérések a felnőttek és a diákok munkavégzését érintő szabályokban. Ez főként a közteherviselés, vagyis az adózás és a járulékfizetés terén érezhetik meg igazán a dolgozó fiatalok. A diákmunka esetén korhatárt meghatároz a törvény, mert csak a 16. életévét betöltött, illetve iskolai szünidő alatt a nappali tanulmányokat folytató, 15. életévét betöltött tanuló létesíthet munkaviszonyt, törvényes képviselőjének hozzájárulása esetén. A diákok esetében fontos szabályok, hogy éjszakai műszakra nem lehet beosztani őket, nem lehet rendkívüli munkaidőt elrendelni számukra és 8 óránál többet nem dolgozhatnak egy munkanap.

A különböző foglalkoztatási formák közül a diákok esetén a leggyakoribb a munkaviszony munkaszerződés alapján, a megbízási szerződés, az egyszerűsített foglalkoztatás és az iskolaszövetkezetnél végzett tevékenység. A különböző foglalkoztatási módok szerint a jövedelmet terhelő levonások eltérőek. Így például az iskolaszövetkezet tagjaként dolgozó tanulónak nem kell nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetnie, de így nem minősül biztosítottnak. Ezzel ellentétben a normál munkaviszonyból származó bérjövedelemből személyi jövedelemadót, járulékokat és szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Ezért cserébe viszont a tanuló a társadalombiztosítás szabályai szerint biztosítottnak minősül.

A megbízási szerződés alapján végzett munka utáni díjazás esetén az elszámolás kétféle lehet, vagy tételesen számol el a munkavállaló, vagy 10% költséghányad alapján. A két elszámolás közti különbség abból adódik, hogy a tételes elszámolásnál számlákkal kell igazolni a kifizetést. A költséghányados elszámolásnál pedig úgy alakul ki a nettó munkabér, hogy a bruttó bér 90%-a fogja képezni a levonások alapját, de a járulékok és adók a teljes munkabérből kerülnek levonásra. A megbízási szerződéseknél fontos még tudni, hogy biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha a munkavállaló díjazása eléri a minimálbér havi összegének 30%-át, jelenleg a 29 400Ft – ot. Ennél alacsonyabb díjazás esetén az egyéni járulékok megfizetése nem terheli a dolgozót.

Az alkalmi munka legfontosabb szabályai, hogy konkrétan meghatározott, mennyit dolgozhat ebben a foglalkoztatási formában a munkavállaló. Egy naptári évben az alkalmi munkavégzés szabályai szerint összesen 90 napot lehet dolgozni, de úgy, hogy egy hónapban a munkanapok száma a 15 – öt nem haladhatja meg és 5 nap után pihenőnapot kell adni. Az alkalmi munka, egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállaló bérét levonások nem terhelik, ha napibére a 4 510 Ft – ot nem lépi át. Ezt mentesített keretösszegnek nevezi az adózásról szóló jogszabály. Ha csak egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme van a diákmunkásnak, és a mentesített keretösszeget nem éri el a bérjövedelme, akkor adóbevallást sem kell benyújtania.

 


Posting your comment...

Szólj hozzá


E-mail értesítés, ha válasz érkezik

http://www.eu2004.hu/wp-content/themes/press